2010.02.18. 11:00 morsee
Familicity
Ébred az est, mozgásra vagy, ahogyan nyugalmadat megzavarja a tapintatlan sziréna hangja, városi méz egyben zörren akárhova is mész. Magadra gondolva semmi sem elég, ébredve igazat látsz kávé mellett gondolatokat hágsz, monsdzsi üsztürü tur kur ünk kivágott csalások, számtalan hadarások, kifogyasztott értelem változását`újraébreszti az elem, amelynek összetevője sietten mozgásban kódolt válaszokat hasznosít. Ipari vacsit tálalva, uncsi bundi büdöske kenyér alatt pest nótára vágy.
Meg is adjuk nekik ami jár, sokan nem kellenek mégis figyelembe vehetnek, ha csak egy sínű a mersze, de több onnan kiderül mielőtt jönne ivartalan mezője ölbe takar és kivirágzik a neuronokon átadót szó. Szép megye ahova én megyek megzenesítve minden nyomaimat... minden .... tollaimat angyalom szárnyát fésülve elkötelesítem őt, talán jobban vigyáz majd rám.
Délelőtti visszhangok festményekre fröcskölve, többletet ölve, fejedbe zárt stratégiák meg nem osztott emlékei senki se halja, senki se kéri, hát ez hol akad el? Hát az hol marad? Csillogó fényes angyali madarát megkérdezheti, majd a válaszokat újra egyben emésztheti.
Vibráló térfogat, növényi csakra , mámoros energiát ostromoltan zavarta- majdnem egész életén át!
Egyszer kegyetlen, egyszer nem kiabált ha kellett, csendesen visszanézve többet engedett mikor lengett a fáradság hajójában túl későn partra lelt. Érzés volt elég, de már nézni sem mert.
Múló segítség a szürkéből eredt csendeket köpve rá / megelégült, emberesedett.
Elegendő viszonyok sikoltva csobbantak a pultra, továbblépve sűrűben tapos. Ki legyen a kisokos, akinek tányérjában mindent szabad, altatni vágyakat, kiásni ajkakat majd otthagyni íztelenül, végül mezítláb a pontra mutat.
Csodálatos családos csalás szűk kinézetét elzárva.
2010.02.18. 10:08 morsee
UTBAIGAZITÓ VERBÜNK
Szövődmények nyergén erkölcstelenül erőt venni muszáj. Csilis babszem Jankó kimutatatlan mankó, nehezen felmutatsz magadra. Varjak a fényben, erejük libidóját lanszolva elrepülnek.Múl a pára, rend szederit. Nulla fraktál nem stagnál idei taktika e bojtos erdőben szennyezett kéz.Kifogyott leplek hitvesei mégis elnéznek egy kicsit a körbe, diametrikusan színészt ölve, hát ez már hagyomány. Maradhat a kormány.Csipegetve nézetelzárulást a metróban, néha kimondom,hogy szótlan vagyok, de ha kell ülve maradok , ne adj isten.Félj te fény, ne félj ha tudod, minden egyes korra - próbára alapulod a tetteket, marginálisan a szürkeséget átengeded csakhogy olcsón átszellemülj, hiába hűl, másnak üdül, majd duzzog és pofára esik, ha ez neki jólesik? Máshol is ezt találja. Érdek a párja. Szépen kékformán hasonlóan szórva elveted mulasztásodat. Ide-oda számodra ismeretlen erőket tolva, ki nem bújsz magadtól és sértődsz az erődítményre voltaképpen el is mehetsz.
